Csíkszentlélek község 2004-ben alakult, azelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott. Négy település tartozik a községhez, ezek Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Fitód és Hosszúaszó. A községközpont Csíkszentlélek, amely Csíkszeredától 5 km-re fekszik, a Bánátus-patak völgyében.
A községközponthoz tartozó egyik település Csíkmindszent, amely egyike a legrégibb csíki falvaknak.
A megyeszékhelytől, Csíkszeredától délkeleti irányban 8 km-re fekvő falu a Mindszent-patak völgyében hosszan terül el a 123 B megyei út mentén.
Alapítási ideje egybeesik a többi csíki székely település alapításával, ez az idő az 1100-1200-as évekre tehető. Csíkszeredától délre 8-10 km távolságra, hol Mindszent, hol Nagyrét néven emlegetett patak völgyében 7 tízesre tagolódva helyezkedik el. A tízesek elkülönült csoportokat képeznek, ezért is használják rá az „imitt-amott” Mindszent nevet.
A falubeliek fő foglakozása évszázadokon keresztül a mezőgazdaság és az állattenyésztés volt, de még ma is nagyon magas azon személyek vagy családok aránya, akik a földművelésből és az állattenyésztésből tartják el magukat, de ez főként az idősebb generációra jellemző. A fiatalok többsége csupán szabadidejében kapcsolódik be a mezei munkákba és a szomszédos Csíkszeredában vállal munkát.
A falu lakossága folyamatos növekedést mutatott 1661-ig, a tatárjárásig, amikor a falu lakóinak csaknem a fele elveszett, később pedig a pestis pusztított. Az 2012-es népszámlási adatok szerint 1096 személy él a faluban.
A falu római katolikus temploma középkori eredetű, a Mindenszentek tiszteletére emelték a XIII. században. A falu római katolikus temploma műemléképületként nyilvántartott középkori építmény, gótikus és barokk stílusjegyekkel. A templom búcsúját minden évben november elsején, Mindenszentek napján tartják.
Léstyán Ferenc egyik munkájában arra utal, hogy Csíkmindszentnek 1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Benedek a pápai tizedjegyzék szerint kétszer 3–3 régi banálist, 1334-ben pedig Miklós 3 régi banálist fizet. (Léstyán, 2011-01-31 idézi Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Orbán: Székelyföld. II. 33.) Említése az írásokban majd csak 1567-től válik gyakoribbá. Ekkor 30 kaput adóztattak meg, 1569-ben 31 lófő családot említenek, 1602-ben 55 családfő nevét jegyezték le.
Szintén az említett szerző szerint a templom régebbi eredetére utal két kőbe vésett dátum: 1230, a sekrestye külső falán, a nyugati ablak felett és 1247, a templom kerítésébe beépített kövön. Kétségtelen, hogy másodlagos a bevésés és későbbi, de megengedi annak feltételezését, hogy a későbbi újítások és átépítések során az eredetiről ismert dátumokat mentették át. A XIII. századi templom a gótikus korban késő gótikus szentélyt kap, melynek apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. Szép csillagos boltozata három zárókőbe végződik: kettő csillagdíszítéssel, egy görög kereszttel. A bordák egyszerű konzolszerű gyámkövekre futnak. A leckeoldali gyámkövön háromszögpajzson mesterjegy látszik. (Léstyán, 2011-01-31 idézi Schematismus. 1882. 61.; Orbán: i.m. II. 33.)
Csikszentlélek települését először 1333-ban említik az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. 1333-ban plébániatemploma volt, abban az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, János 1 banálist fizetett, 1334-ben 2 banálist. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a 16. század elején. A templom a 15. századbanépült gótikus stílusban, amelyből csak a szentélye maradt meg. A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el, amikor a templom hajóját barokk stílusban átalakították és meghosszabbították, ugyanakkor új mennyezetet is kapott. Abban a korban épült a tornya is. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó köbordázatos szentély igazolja. A szentély falába a paraszti gótikára jellemző szentségtartó fülke épült. A templom művészi szárnyasoltára 1510-ben készült. 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. A műemléktemplom harangját 1511-ben öntötték.
Csíkszentlélek és Csíkmindszent esetében meg kell említenünk a tízeseket. A Magyar Néprajz c. kiadvány soraiból kiderül, hogy a székely falvak tízesei nem merev határú, örök időkre szóló, rögzült nevű településrészek, hanem korszakonként változó, és a helybéli lakosság által is többféleképpen értelmezett települési és önigazgatási alakulatok. Az is nyilvánvaló, hogy a tízes mint települési és önigazgatási keret a Székelyföldön, és így Csíkmindszenten is, keveredik a nemzetségi településrend családi bokraival. Nagyon sok esetben az egy család nevét viselő településrész nevében a tízes szó is helyet kap, holott a családnév + tízes szókombinációval megjelölt településrész önigazgatási értelemben valójában nem tízes.(Balassa, szerk., 2011-01-31) Szintén az említett kiadvány világosan megfogalmazza, hogy a 17–18. századi falutörvények szerint a tízesek fontos szerepet töltöttek be a faluközösségek gazdálkodásában és mindennapi életében. Szervezték a közmunkát, felügyeltek a rájuk bízott kerítésekre, kapukra, hidakra, árkokra. A tízes választott vezetőjét tizedesnek vagy tizedbírónak hívták, aki elöljáróként büntethetett is. Ő osztotta a {56.} tizede számára felosztható füvet és erdőt. (Balassa, szerk., 2011-01-31 idézi Imreh, 1983: 67, 68). Csíkmindszent jó példája a különálló, kis tízesekből álló, székely községeknek. A tízesek egymástól 100-300 m-re vannak ma is egymástól, mára is megőrizték szétszórt települési alakjukat. Éppen a különálló falurészek látványa miatt nevezte a falut Orbán Balázs “imitt-amott Mindszentnek”. A tízesek száma hét, Orbán Balázs is pontosan hetet említ a Székelyföld leírása c. munkájában, azonban az általa említett megnevezések helyett ma már másokat használnak. A hét tízes a következő sorrendben követi egymást a Mindszent-patak völgyében: Sillók tízese, Felszeg, Templom tízes, Józsa tízes, Nagytízes, Kisboroszló vagy Ambrusok tízese és Nagyboroszló vagy Ladók tízese. Régen a tízesek közé sorolták a szomszédos Hosszúaszót is, amely jelenleg önálló településként szerepel, azonban a hivatalos statisztikák alapján egyetlen állandó lakosa nincs.Felhasznált szakirodalom:
Bakó Boglárka 2003
Az interetnikus kutatásokról In Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest
Balassa Iván (szerk.) 2011
Magyar Néprajz IV. Anyagi kultúra 3., Életmód
In http://mek.niif.hu/02100/02152/html/04/447.html
Bodó Julianna 2007
Szimbolikus térfoglalás és szerepe a rendszerváltás folyamatában In A terep, ahol élünk, Status Kiadó, Csíkszereda, 182-187. old.
Enyedi György 2001
Tájak, régiók, települések Magyarországon, Ezredforduló, 2001/4. 19-23.o.
Léstyán Ferenc 2011
Megszentelt kövek. A középkori erdély püspökség templomai In http://www.mek.oszk.hu/cgi-bin/mek2_searchuj.cgi